Körforgás

Tavasszal újjászület lelkem,
a sok nyíló, illatos, színes
virágból új erőt merít.
Nyáron fénnyel töltődik lelkem,
az öröm simogató napfényként
táncol végig bőrömön.
Ősszel befelé fordul lelkem,
s mint fák a hulló leveleit,
úgy engedi el emlékeit.
Télen fázik lelkem kicsit,
de ahogy az ünnep közeleg,
mécsesek fényének ölelésében,
szép lassan megpihen.
A folyamat évenként ismétlődik,
lelkünk így tanul, változik, fejlődik.
(Sheshna)